| Mielőtt még in medias res módra belevágnék a város bemutatásába, egy kicsit előbbről kell kezdenem a történetet, hogy megértsétek, hogyan is lyukadtam én ki itt. Egészen “messziről” kell indulnom, de ígérem, hogy rövid leszek.
2008 sok szempontból sorsfordító év volt, elkezdtem végre határozatlan idejű munkát végezni EDS-nél (később HP megvette az EDS-t), a munka jól ment, a kliensünk egy svéd cég, SKF, sok kihívást és sok új kollegát jelentett. Szerencsére lehetőségünk volt velük személyesen is megismerkedni, egy workshop alkalmából, úgyhogy kaptuk a repjegyeket Nóri kollegámmal együtt, és Márciusban már úton is voltunk Göteborg felé, amiről azon kívül, hogy svéd város, egyikünknek se volt semmi fogalma. Mellesleg a repülésről sem… mi csak filmekben, meg a Ferihegyi osztalykirándulásokon láttunk előtte ilyet, ami vicces lehet sok olvasónak 🙂 Persze azok a gépek, amikkel az ember ilyen módon ismerkedik meg, sokkal nagyobbak, mint amiket egy két órás repülő útra indítanak. Emlékszem, mikor megláttuk a gépet, Nóri egyből leszögezte, hogy ő inkább visszamegy a taxihoz, és még egyet is értettem volna vele, dehát nem volt mese, vártak minket, így erős maradtam, és megpróbáltam erőt önteni Nóriba is. Nos, úton voltunk, regisztráltuk, hogy a repcsi be fog zúgni valahol nagyon mélyen az erdőbe, és már kezdtünk volna imádkozni az életünkért, amikor végre megláttuk a Landvetteri kifutópályát. Svédország egyszerűen működik, és erre nem voltunk mi sem felkészülve. Gyakorlatilag amint kiszállsz a gépből, szembesülsz a svéd egyszerűség minden szintjével, amit mi először kicsit igénytelenségnek értelmeztünk, de hamar rájöttünk, hogy ez végülis célszerű, és nem elhanyagolt. A második és harmadik dolog: az autópályán minden második kocsi Volvo, a többi Saab, és végül, maga a nagy város, amit már jó messziről megelőzött a hatalmas SKF reklám tábla. No, legalább jó helyen vagyunk. Hotelt csak a városon kívül kaptunk, mivel konferencia volt, ami ugyancsak meglepetés volt. Aztán persze szembesültünk a negyedik igen svéd dologgal is itt: a szobában mindösszesen 16 fok volt. Mi pedig, jó magyarokhoz híven, vacogva emeltük fel 23 fokra, de csak mert tovább nem tudtuk 🙂
Elkezdtem megszeretni Göteborgot, és otthon érezni magam. Kezdtem ismerni a város utcáit, mit hogyan találok meg, és egy gondolat igen erősen gyökeret vert a fejemben: mi lenne, ha itt élhetnék. Hiszen amúgy is folyton itt vagyok… Megkerestem a kéréssel a helyi menedszert, és majdnem egy évvel később megkaptam a szerződésem, a munkát Göteborgban folytatom majd. A dolog igen kalandos volt, de inkább másik bejegyzésre hagyom a részleteket 🙂 2011 Május – családi vakáció közepette szervezni az első lépéseket, hogy mire kimegyek már csak a formalitások legyenek, megterhelő. Nekem, és a családnak. De mégis minden sikerült időben, yayy, így már kapok fizetést is időben. Végül júliusban jöhet a kocsi, és jöhet Misi is – aminek végül nem lett olyan jó vége mint reméltem, de utólag már nem bánkódom semmin sem.
Göteborgban több helyen is laktam, bár ismét kénytelen leszek ugrani egyet a sztoriban, és a részleteket más blogpostra hagyni. Dióhéjban – laktam egy szigeten, belvárosban, Mölndalban, egy Brännö nevű szigeten, Bergsjönben és Linnén, ami igen sok helyet, és különbséget takar. Göteborg a szívem csücske lett, fantasztikus város, fantasztikus emberek, remek környezet ahhoz, hogy az ember megismerkedjen Svédországgal.
Nos, felmerülhet a kérdés, hát akkor meg minek költözöm megint? No, ennek is sok oka van 🙂 1. A munkám változáson ment át, HP-nál dolgozom még most is, de már más a felelősségi köröm, így sokszor kell Stockholmba utaznom – Västerås beutazó-távolságban van 2. Ugyan vettem közösen egy lakást Mölndalban exemmel, Björnnel (habár utálom így hívni, a legjobb barát sokkal jobban illik), de szakításunk után ő átvette tőlem a részem, én pedig albérletben laktam. Göteborg pedig iszonyatosan drága, ha lakásvételről van szó 3. Megismerkedtem a Vikinggel, aki mellesleg ugyancsak Västerås-ban lakik. 4. A lakások itt szuperolcsóak a többi városhoz mérten, és az árak felfelé mennek, így nem utolsó dolog, ha befektetésről van szó. A döntés nem is volt olyan nehéz a fentieket figyelembe véve, így hát, döntöttem, ideje megismerkedni más városokkal, és kicsit jegelni Göteborg-kötöttségem (talán csak időlegesen), és bevállalni egy újabb költözést.
Nos ezzel a felvezetéssel vissza is kanyarodhatok a kezdethez, szóval mit is érdemes tudni erről a kisvárosról:
És persze a város nagyon szép helyekkel van megáldva, mint mondjuk a Friluftsmuseum. Ez még mindig “csak” egy kisváros, aminek vannak előnyei, és vannak hátrányai. Én kifiejezetten élvezem, hogy a kedvenc kávézómban reggel elég ha látják, hogy kinn ácsorgok, már kész a kávé (stor latte), hiszen úgyis be fogok menni érte. Szeretem, hogy tudják a nevem sok helyen, és hogy a helyi boltban már azzal fogadnak, ha bemegyek, hogy: Jah, te vagy, aki angolul beszél. Szóval sok szépsége van a dolognak, persze előbb-utóbb ez át fog csapni a pletykákba, ismerem én ezt már, de kit érdekel 🙂 Itt vettem én egy 3 szobás lakást, egy pártól, akik 30 évet éltek ott, és a költözés mellett praktikai okokból döntöttek (nem lesznek ők sem fiatalabbak, aztán egyre nehezebb lépcsőt mászni). Képek lentebb 🙂 |
Before I start in medias res to introduce the city, let me kick off the story a bit earlier, so you can understand how I got here. I need to start pretty early, but I promise to be short.
2008 was a life-changing year from many aspects, I started to work permanently at EDS (later HP bought EDS), work went well, the client was a Swedish company, SKF, we had much of challenge and many new colleagues to work with. Luckily, we had the opportunity to meet them face to face during a workshop, so very soon we received our tickets with my colleague, Nóri, and we were on the way to Göteborg in March. We knew basically nothing of the city at that time, other than it is a Swedish city. By the way, we had no clue about flying either – we saw airplanes only in movies and during school trips to airports, this might be funny for many of you 🙂 Of course the airplanes you get familiar with this way are much bigger than the ones that are used for two-hour flights. I remember when we saw the airplane Nóri commented immediately that she rather goes back to the taxi, and I would have agreed with her, however we didn’t have much choice: he had to go. So I stayed strong for both of us. Well, we were on the way, and soon we registered that the plane will nicely crash into the forest somewhere near Göteborg, we almost started to pray when we saw the runway – cool, we are in Landvetter. Sweden works very simple, and we were not ready for that. Basically as soon as you get off the plane, you face with all levels of swedish simplicity which we first interpreted as laziness, but soon we realized that it is more expediency. The second and the third things: every second car on the highway was Volvo… the rest is Saab, and finally the city itself, but before we would have arrived, we saw tons of commercials of SKF. Well, at least we are in the right place. We only got hotel room outside of the city because of a conference in town, which was another surprise for us. After that we faced with even more Swedish stuff: 16 degrees in the room. We set it to 23 degrees as good hungarians, while freezing to death 🙂 Only 23 degrees, since we couldn’t set it above. We got to know the city with help from our collague, Helena Vedin. Our first thoughts of Göteborg were not that nice: big, grey and wet industry city – who would like to live here?? I have to jump a bit in the story line although I could talk for hours for that one visit to Göteborg, which we both considered as big adventure. Next stop is 2010 February, start of a new project, and I welcomed my beloved Göteborg as an old friend. 🙂 This time the hotel is much better, for locals: I stayed at Gothia, and of course the coldest winter in a long time, with a meter high snow. That year I spent roughly one week every month in Göteborg so I saw all faces of the city: the sleepy sunrise at 9 am during winter and longer and longer daylights. I started to like Göteborg and feel myself at home. I started to know the streets, how to find things, and one thought got stuck in my head: what if I could live here? I am in the city anyways all the time… I contacted the local manager with the request and roughly a year later I got my contract to continue my work from Göteborg. This was also very adventurous, but I live that story for another time 🙂 2011 May – it is not that easy and demanding to arrange all things during a family vacation so when I get to Göteborg, most things are set. Demanding – both for me and family. But in the end I arranged all in time, so yaaay, I got my first salary in time as well. In July I moved the car, and Misi joined me too – which didn’t end up so well but I don’t regret anything. I lived many places in Göteborg however I have to jump again in the story and leave the details for another blogpost. Very shortly: I lived in the center, Mölndal, on an island called Brännö, Bergsjön, Linné which covers a lot of differences. Göteborg claimed a special place in my heart, fantastic city with fantastic people. Very good place to get to know Sweden. Well, you might come with the next question: then why the heck are you moving again? This has several reasons too. 1. My work changed again, though I still work for HP, I am travelling a lot to Stockholm which is very close to Västerås 2. I bought an apartment together with my ex, Björn (however I hate calling him like this, “best friend” is much better). But after we broke up, he bought my part. I lived in a rental, since Göteborg is very expensive when it comes to buying apartments. 3. I got to know the Viking 4. The apartments are very cheap here compared to other Swedish cities, which is not a bad investment. The decision wasn’t that hard in the end: I want to know other cities in Sweden and freeze a bit my Göteborg-dependency (maybe just temporarly, who knows), and move again.
Well, with this we got back to the start point, so what is worth knowing of this little city.
And of course the city has many wonderful places, like the Vallby Friluftsmuseum. This is still “just” a small city, with its all advantages and disadvantages. I really enjoy that if they see me standing in front of my favourite Cafe, the latte is ready by I go in. I like that they know my name at the local bar or if I go to the local shop, they welcome me with these words: Oh, you are the one speaking english, right? So this has a lot of beauties, sooner or later it might be irritating though that everyone knows everything. I know this quite well, but who cares 🙂 I bought here a 3 room apartment, from a couple who lived in the area for 30 years and they decided to move for practical reasons: they will have more and more difficulties with stairs since they don’t get younger either. Pictures are below 🙂 |
Kicsit ugrok a történetben, noha tudnék még mit mesélni arról a bizonyos első látogatásról, amit mindketten nagy kalandnak éltünk meg. 2010, február, az új projekt indulása, és persze ismerősként köszöntött Göteborgom 🙂 A hotel már jobb, a Gothiában laktam sokszor, és persze hosszú ideje a legkeményebb tél, ami csak létezik, méteres hóval, és hideggel. Abban az évben jóformán minden hónapban egy hetet Göteborgban voltam, így láttam minden arcát: a reggel kilenckor álmosan éledező napot, amit úgysem látsz a felhők miatt, és az egyre hosszabodó nappalokat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: